Független zsidó tudományos folyóirat

EGYEBEK

Róbert Péter:

Sebők Zsigmond -
avagy Mackó bácsi is zsidó volt

Sebők Zsigmond (családi nevén: Sternfeld) Párkányban (egyes adatok szerint Párkánynánán) született, szegény zsidó családban 1861. szeptember 22-én.
Az esztergomi gimnázium elvégzése után jogásznak készült, de később a pesti műegyetemen természettudományokat, a bölcsészkaron pedig filozófiát hallgatott.
Apját korán elvesztette. A sokgyermekes családot édesanyja tartotta el egy falusi bolt jövedelméből.

1895-ben megnősült és feleségül vette Rákosi Erzsébetet, az író, újságíró Rákosi Jenő unokahúgát. Újságírói vonzalma hamarosan a hírlapírói pályára vitte.
1880-ban a Független Hírlap és a Fővárosi Lapok, 1882-ben a Pesti Hírlap munkatársa lett. Cikkei jelentek meg az Esztergom és Vidéke hasábjain, később bécsi és berlini újságokban is publikált.

1884-től a Szegedi Napló, 1887-től ismét a Pesti Hírlap, 1892-től a Budapesti Hírlap belső munkatársa volt. Országgyűlési tudósításokat közölt, és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, csevegést, könyvismertetést, gyakran vezércikket írt. Munkásságára nagy hatással volt Mikszáth, akivel személyes jó barátságban volt, de példaképe lett Jókai Mór is.

1909-től Benedek Elekkel együtt a Jó Pajtás c. gyermeklap alapítója és szerkesztője. Ez a „képes gyermeklap” valóban pajtása lett néhány gyermekgenerációnak!

Pósa Lajos Én Újságom című gyermeklapjának egyik szerkesztője volt. Utóbbinak népszerűségére jellemző, hogy később 1931-től miniszteri rendelet kötelezte az elemi iskolai könyvtárakat beszerzésére.
Ahogy a vers mondta:
„Itt van, itt az Én Újságom
Csakhogy itt van, régen várom
Napkeletről tündér hozta,
Ez aztán a kedves posta!”

Rendes munkatársa volt továbbá az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és rövid időre a Magyar Hírlapnak. Rákosi Viktor Kakas Márton c. élclapjának segédszerkesztőjeként is dogozott.

Első könyve Alakok címmel jelent meg 1887-ben. Novellái a Magyar Géniusz oldalain (1892-1903), az 1890-ben induló Hétben, az Új Időkben jelentek meg.
Gyakran publikált Colon, Plautus, Servatius, Plubius néven, de Nádi Hegedűs vagy Zsiga bácsi néven is ismerték. Pályafutása alatt közel hatvan műve jelent meg.

Sebők Zsigmond a magyar gyermekirodalom nagy alakja volt: ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Mackó úr kalandos utazásait megelevenítő könyvei évtizedeken át voltak a gyermekek kedvencei, akik egyúttal honismeretet is közvetítettek. „Ők” azok a mesefigurák, akik írójukat a gyermekirodalom legjobbjai közé emelték.

Sebők Zsigmondnak része volt abban, hogy a gyermekirodalom átlépett a XIX.századi mesegyűjtés korán és megszületett az ennek a korosztálynak szóló önálló műfaj.

Deésy Alfréd 1920-ban filmet készített Mackó úr kalandjai címmel. 1891-ben a Petőfi Társaság, 1892-ben a szegedi Dugonics Társaság, 1904-ben a Kisfaludy Társaság választotta Sebőköt rendes tagjai sorába. Szülőföldjén is emlékeznek rá: 1998-ban Párkányban emléktáblát helyeztek el, Nánán pedig 1999-től évente mesemondó találkozót rendeznek az író tiszteletére.


Sebők Zsigmond halála 20. évfordulóján 1936-ban, képzeletének legendás szüleményéről, Mackó úrfiról szobrot emeltek Budapesten, melyet eredetileg a Lukács fürdőnél állítottak fel. 1970-ben aztán átvitték a Germanus Gyula parkba a Margit hídnál, ahol most is látható. Maugsch Gyula alkotása Mackó úrfi Róka komával, a talapzaton pedig a következő felirat fut körbe: „Emlékezésül Sebők Zsigmondra, Mackó úrnak a gyermekek barátjának megteremtőjére.”

Sebők Zsigmond 1916. június 4-én halt meg Budapesten.
Párkányi rokonainak neve a vészkorszak áldozatainak helyi emlékművén, a Duna partján olvasható.

Róbert Péter