Független zsidó tudományos folyóirat
Független zsidó tudományos folyóirat
|
LÖW IMMÁNUEL VÁLOGATOTT MŰVEI II. Fényszóró drágakövek
Az igényes és ízléses tipográfiai kivitelű, keménytáblás, védőborítóval ellátott könyv írásait Hidvégi Máté és Ungvári Tamás válogatta és szerkesztette; Löw német és héber nyelvű tanulmányait Kövér András kitűnő fordításában olvashatjuk.
LÖW IMMÁNUEL VÁLOGATOTT MŰVEI II.
|
|
|
Ezt a könyv több előszava is megvilágítja, amelyeket fiai Pál és György írtak, de a kiadó is bevezette az 1965-ös első kiadást, igaz, hogy akkor még a Soros név nem volt olyan ismerős Magyarországon.
Soros Tivadar: Túlélni
|
Cserhalmi Imre: Akiken átgázolt a huszadik század
Többségük nem zsidó, de történeteikben, elbeszéléseikben megjelenik a zsidóság, különös tekintettel, annak huszadik századi tragikus történetére.
Cserhalmi Imre: Akiken átgázolt a huszadik század
|
|
Évről-évre tartalmas olvasmányokat nyújt a Keresztény- Zsidó Társaság évkönyve. A 18 magyar nyelvű kötet mellé sorakozik a most megjelent 19-ik, hasznos és érdekes írásokkal. A 21 szerző különlegesen érdekes témákat dolgoz fel a legkülönfélébb módon. A szerzők: Bodor Attila, Dobner Győző, Enghy Sándor, Háberman Zoltán, Kamarás István, Karasszon István, Kárpáti Judit, Kustár György, Martos Levente, Balázs Máté-Tóth András, Medgyesi György, Baruch Obeländer, Oláh János, Peremiczky Szilvia, Rácz-Nagy Zsófia, Schőner Alfréd, Szalai Kálmán, Szécsi József, Takács Gyula, Udvarvölgyi Zsolt, Uhrman Iván Az eddigi évkönyvek szerzőinek bibliográfiája zárja a kötetet, nagy segítséget nyújtva ezzel a téma tudományos kutatóinak.
Keresztény- Zsidó teológiai évkönyv 2018
|
Ki álmodta meg Izrael államát? Kinek a filmjét nevezték először Oscar-díjra? Ki hamisította Eichmann útlevelét? Ki fejlesztette ki a Vaskupolát? Mindezekre a kérdésekre választ kapunk, ha belelapozunk ebbe az ünnepi albumba.
Izraelinfo:#Izrael70magyar
|
|
Új könyve ennek sajtó-vonatkozásait tűzi tollhegyre, a "múltidéző krónikák" inkább sajtótörténeti szempontú munka, "a század laphistóriái" jelennek meg az oldalakon. Címe is erre utal: A sajtó szövedéke.
Murányi Gábor: A múlt szövedéke
|
Utóbbi nehéz feladatot vállalt, hiszen a Múlt és Jövő kiadásában megjelent mű több mint félévszázad könyvtárnyi irodalmához csatlakozik! Így tud valami újat hozni, olvasmányosan könnyedén idézni fel a borzalmat, méghozzá az elkövetők emlékezetéből szemelgetve.
Bikácsy Gergely: Eichmann-csokoládé
|
|
A neves amerikánista tudós műve oxfordi kiadásának címe még "Jewish-Hungarian" migrációt említ, a magyar változatból már kimaradt a felekezet megjelölése, de a monografikus munka így is a magyar zsidóság XX.századi történetének egyik kísérőjelenségét elemzi.
Frank Tibor: Kettős kivándorlás
|
Magén István legújabb könyvében, a Napkút
kiadó gondozásában megjelent A bedeszkázott ház című
novellagyűjteményben így vall legújabb alkotásáról:
Magén István : A bedeszkázott ház
|
|
A rendkívül művelt, sok nyelven beszélő, tehetségesen zenélő, elmélyült régészeti és asztrológiai tudással rendelkező Ralph Brewster szívesen látott vendég volt a magyar arisztokraták, jómódú polgárok, művészek, katonatisztek, tisztviselők, egyházi személyiségek pesti, budai és vidéki házaiban, lakásaiban, kastélyaiban.
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten (1940-1944)
|
Válogatta és szerkesztette:
Ez a gyönyörű kiállítású és igényes "Virág és vallás" című gyűjteményes kötet egy zsidó rabbinak, Szeged városa főrabbijának, a kilencven esztendős korában mártírhalált halni kényszerített orientalista, művelődéstörténész, filológus, folklorista, botanikus avagy egyszerűen "csak" polihisztor Löw Immánuel írásait tartalmazza. Löw Immánuel írásai "minőséget" képviselnek és a maguk módján "csúcsteljesítmények".
LÖW IMMÁNUEL VÁLOGATOTT MŰVEI
|
|
Szöllősi Dávid a Holnap Magazinnál megjelent versfordításaival szép csokrot nyújt át Viszockij verseiből a magyar közönségnek, híven tükrözve a költő mondanivalóját, versei szellemiségét.
Szöllősi Dávid: Viszockij – 80
|
Nem hagyományos világtörténet jelent meg az Animus kiadó gondozásában, de a szerzője is "különös történész". Yuval Noah Harari a jeruzsálemi egyetem tanára érdekes és fontos kérdésekre válaszol: van-e összefüggés a történelem és a biológia között, van e igazság a történelemben, boldogabb lett- e az emberiség az idők változásával. Meghökkentő megállapításokat tesz elejétől végig. Bebizonyítja, hogy a neandervölgyiek sok tekintetben különbek voltak ......
Yuval Noah Harari: Sapiens
|
DR. SZEGŐ GYÖRGY: KÉT IMA EGY ISTENHEZ
|
Kőbányai János:
|
Mary Gluck:
|
Végső menekülés az emlékezetbe?
A tudományos horizonton születésnapi, évfordulós vagy tisztelgő köteteknek megvan a maga "rituáléja", bekerülnek alkalmi írások, utalásokkal vagy hivatkozásokkal ellátott művek, s nemegyszer olyanok is, melyek kifejezetten a "címzett" tiszteletére készültek. Itt persze többségben vannak a tisztelgő szavak, de többen a szerzők köréből épp azt tekintették mérvadónak, ha írásaik reflektálnak a tudós pályatárs munkáira.
|
Robicsek György naplója
|
Udvarhelyi András:
|
Bernard Wasserstein:
|
Uri Bar-Joseph:
|
|
Bródy, Molnár Ferenc és Karinthy is elismerték tehetségét, sokat vártak tőle, de a lóverseny és a kártya tönkretették. Halálos ágyán így jellemezte önmagát: „Egy ember aki nem végezte el dolgát a földön”. Szép feladatot vállalt Zeke Gyula "Kártya, lóverseny, kávéház. Palásthy Marcell szerencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből" című könyvével, mert nemcsak leporolta emlékét......
Zeke Gyula:
|
Ismert történelmi okokból szinte eltűnik a magyar vidék zsidósága, ennek ellenére emlékeznek rájuk, árnyaik ott vannak a háttérben, és a regényben is gyakran felbukkannak. Az antiszemitizmus a felsőbb réteget is jellemzi..
Csabai László:
|
Karinthy Márton: Ördöggörcs
|
|
Emlékeznünk kell Löw Immánuelre, a kilencven esztendős korában mártírhalált halni kényszerített orientalista, művelődéstörténész, filológus, folklorista, botanikus,
avagy egyszerűen "csak" polihisztor szegedi főrabbira.
Vészkorszaki visszaemlékezések sorozata látott már napvilágot, de ez a könyv a szerző személye és főleg neve miatt nagyon nagy aktualitást hordoz, ugyanis írója az egykori pesti ügyvéd nem más, mint az utóbbi időben annyit emlegetett újságcímlapokról és plakátokról oly jól ismert Soros György édesapja.
Tizenegy emberi sors jelenik meg a könyv lapjain. Nem mindegyiküknek volt eseménydús az élete, de ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy egyik érdekesebb, mint a másik.
Kicsit rendhagyó kiadvány látott napvilágot a Corvina Kiadónál. Maga a
cím is szokatlan #Izrael70magyar, alcíme Hetven magyar képeslap a hetven
éves Izraelnek.
Murányi
Gábor Pulitzer – emlékdíjas újságíró másfél évtizede "A múlt szövedéke
címmel" testes kötetben örökítette meg a búcsúzó XX. század érdekes
hazai pillanatait, az ő szavaival "megbicsaklásait".
Bikácsy
Gergely új könyve műfajilag is nagyon érdekes. Dokumentum gyűjtemény, de
regény is. Tulajdonképpen párbeszéd a már kivégzett rossz emlékű háborús
bűnös és az író között.
A
kötet levéltári kutatások alapján a zsidó-magyar szakemberek
Németországon keresztül az Egyesült Államokba 1919-1945 között történt
emigrációját mutatja be.
Egy
angol-amerikai származású, olasz állampolgárságú fiatalember nem akar
Mussolini katonája lenni, és 1940 és 1944 között az akkor még békés
Budapesten vészelte át a háborús éveket.
Századunk
költészetének egyedülálló és különleges alakja volt Vlagyimir Viszockij,
a költő, előadóművész és színész. Talán a régmúlt korok népi költőihez,
a bárdokhoz lehetne hasonlítani, nekik magyarban talán az igric felelne
meg. Őket is szerette a nép, de üldözte a hivatalos egyház és az
államhatalom.
A
holokauszt szörnyűsége sok túlélőt késztetett emlékeinek megírására.
Sajnos az idő múlik, egyre kevesebben vannak, akik megtehetik ezt,
részint eltávoznak közülünk egy jobb világba, ahol nem voltak
koncentrációs táborok, részint emlékeik megkoptak, már nehezebben tudják
pontosan felidézni őket.
Kőbányai
János ismert szereplője a magyar publicisztikának. Első művei
szociológiai jellegűek, főleg az ifjúsággal foglalkozik, de első izraeli
útján azonnal megigézi a zsidó állam, írásai, könyvei ettől fogva mind
innen merítik témájukat.
Mary
Gluck amerikai egyetemi tanár könyvének már a címe is meghökkentő: A
láthatatlan zsidó Budapest. Hiszen a magyar főváros zsidósága sohasem
volt láthatatlan, inkább számarányán felül szerepet vállalt külső és
belső képének, jellegének kialakításában! Nos, a szerző - aki
természetesen magyar zsidó származású - elsősorban nem a hivatalos zsidó
nyilvánosságot vizsgálja, az ünnepségek, közéleti megnyilatkozások
világát, bár ezek is helyet kapnak, Wahrmann Mór egy egész fejezetet,
hanem ami a háttérben maradt, amiről kevesebbet beszéltek.
Munkatársai
tanulmánykötetet állítottak össze Staller Tamás emlékére, mely most
jelent meg, s melynek főszereplője egyben szakmai referenciája is volt.
A 2012-ben elhunyt egyetemi tanár 2007-ben megjelent Menekülés az
emlékezetbe című könyve, ahogyan Arthur Koestler életét és filozófiai
munkásságát ismerteti, úgy lett a Kiss Endre szerkesztette emlékkötet Menekülés a bölcseletbe című tisztelgés is többségében filozófiai,
vallásbölcseleti tanulmányokkal és emlékező fohászokkal teli
kötet.egészen két emberöltő nem sok, de "Izrael más" - ahogy mondani
szokták.
A
Holokauszt Dokumentációs Központ gyakran ad ki visszaemlékezéseket,
naplókat. Ezek általában nagyon szomorú olvasmányok, egy szörnyű korszak
áldozatai szenvedésekről, halálról, az emberi gonoszság változatos
megnyilvánulásairól számolnak be a boldogabb utókornak. A most megjelent
könyv némileg különbözik ezektől, Robicsek György a Szegedről deportált
fiatalembert jó sorsa megkímélte szülővárosa zsidó közössége többségének
tragédiájától, az Ausztria felé zakatoló vagonokba jutott.
Könyve
elején felteszi a kérdést, Kicsoda Faludy György, és ezt több mint 300
oldalon keresztül próbálja megválaszolni írások, idézetek tömkelegével.
Mivel a szerző nem tartozik az „egy könyvű emberek” közé, hatalmas
olvasottsága gazdag kincsestárának megnyitásával gazdagítja az olvasót,
ebben is követve hősét, akinek „életfunkciója volt az olvasás”.
1879.április
4-én a jómódú paksi ortodox zsidó gabonakereskedő, Trebitsch Nátán népes
családja újabb fiúval gyarapodott. Ekkor már másfél évszázada éltek
zsidók Pakson, a Duna-menti város élénk kereskedelme folytán szilárd
anyagiakkal rendelkező mélyen vallásos emberek, a településnek saját
jesivája (talmudiskola) volt, 1844-ben itt tartották a különböző zsidó
irányzatokat kibékíteni akaró rabbigyűlést is. Trebitsch Ignác – mert
így hívták a gyermeket - is itt kezdte tanulmányait a zsidó elemi
iskolában. 
Asraf
Marván, Nasszer elnök veje, az egyiptomi felső tízezer jelentős alakja,
üzletember és politikai tanácsadó. Egy személyben pedig izraeli kém vagy
talán kettős ügynök is! Az eszes, jó megjelenésű vegyészmérnöknek
közgazdasági képesítése is volt. Katonatiszti rangban tevékenykedett,
amikor megkérte az elnök lányának kezét. Nasszer nem látta szívesen
családjában, karrieristának tartotta és se beosztásban, se anyagilag nem
támogatta annyira, ahogy a fiatalember várta. Sértettsége okozhatta,
hogy 1970 nyarán egy közönséges londoni telefonfülkéből felhívja az
izraeli nagykövetséget és felajánlja szolgálatait......
Palásthy
Marcell újságíró egyike a XX.század első harmada irodalma szinte
teljesen elfeledett alakjainak. Pedig még a két háború között is sokan
ismerték, Kellér Andor egy esszét írt róla – szerencsére, mert ma már
csak ez az emlék van róla.
Csabai
László trilógiájának a Magvető kiadó gondozásában megjelent harmadik
részében a főhős, Szindbád - Schiffer Árpád őrnagy -, "a málenkij robot"
után hazatérve városában folytatja háború előtti foglalkozását – amelyet
Szibériában sem hagyott abba – nyomozó lesz.
Karinthy
Márton Ördöggörcs című regénye már néhány éve napvilágot látott,
Most, a Nyugat-évforduló évében főképpen a Karinthy-családról szóló nagy
lélegzetű mű ismét aktuálissá vált. Akik olvasták a regényt, bizonyára
egyetértenek azzal, hogy egyrészt a Karinthyk története mint
olvasmányélmény is felejthetetlen. Az elemzés azért is adott, mert a mű
kínálja magát a művészetpszichológiai elemzésre, irodalmi és
pszichológiai, s irodalompszichológiai kincsesbánya egyszerre..