Független zsidó tudományos folyóirat

KÖNYVEK


Cserhalmi Imre: Akiken átgázolt a huszadik század


Cserhalmi Imre író, újságíró, de színházi ember is, aki hosszú és termékeny pályáján könyvek sorával gazdagította a magyar kultúrát. Legújabb könyve, talán szociológiai jellegűnek minősíthető, ugyanis az Olajág Otthonokban élő lakótársait bírta arra, hogy őszintén beszéljenek életükről. Ezek az életek nem véletlenül összefüggenek a huszadik század történeti változásaival, erre a cím is utal: Akiken átgázolt a huszadik század.

A könyv a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, de mivel ezek az idősotthonok az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez tartoznak, megjelenését az ő támogatásuk tette lehetővé. Tizenegy emberi sors jelenik meg a könyv lapjain. Nem mindegyiküknek volt eseménydús az élete, de ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy egyik érdekesebb, mint a másik. Többségük nem zsidó, de történeteikben, elbeszéléseikben megjelenik a zsidóság, különös tekintettel, annak huszadik századi tragikus történetére.

A 2017-18-ban készült portrék szereplőinek többsége - ludovikás katonatiszt, holokauszt túlélő, mérnök-feltaláló, élsportoló-edző, munkás-gobelinszövő, parasztlány-rendőrnő, színésznő, munkaszolgálatos-tanár, amatőr táncművész-filmgyári statiszta, világjáró ezermester- autodidakta zongoraművész - bőven túljár a 80-on, a 90-en, sőt akad, aki a 100-on is.

Farkas Nándor foglalkozása nehezen meghatározható, Repülő Akadémiai növendék volt, kotta nélkül zongorázik, novellákat írt, végül Nyugatra megy. Katolikus nevelést kap, de zsidó lány a nagy szerelme.

Klein Klári szegény felvidéki zsidó családból született, megjárja a téglagyárat és Auschwitz-t,ennek ellenére a háború után Kassán, mint magyart bántalmazzák.

Szabó Lajos viszont nemesi szülőktől származik földesúri születésű, katonaiskolába jár, ma már az egyetlen, amiért rajongani tud, a Fradi.

Szirt Miklós munkaszolgálatosként a Pilisben egy orosz falut épít a háborús filmforgatásokhoz, később bizonyos szerény mozgalmas pályafutást is magáénak mondhat. A felszabadulás után a Joint-nál dolgozik.

Raki Kata falusi lányként kerül a Belügyminisztériumba, de a politika nem érdekli. Ma már csak fia életének egyengetését tartja feladatának.

Földi László tősgyökeres csepeli proli gyerek, sportsikerei egyengetik pályafutását, ő meg másokét.

Braun Klári vidéki zsidó családjával kerül Auschwitzba, túléli a vészkorszakot, a háború végén csak 27 kiló. Sohasem fogja elfelejteni elpusztult rokonait, társait. Áldozatkészen ápolja férjét, gyerekeket istápol. Mindennek ellenére optimista.

Jerome Ágota is az: "egyre biztosabban érzem: eljön még egy jobb világ." Tehetséges, különösen a tánchoz, de végül műszaki rajzoló lesz. 13 évig filmstatiszta. Nagyon szereti a gyerekeket, bár neki nincsen.

Göndör László örökségéből kisemmizve civilként katonapályára kerül, olyan helyre ahol Frank nevű katonatársával zsidósága miatt tolnak ki. Ő már nem mérlegeli, elemzi életét, hanem éli.

Gyulányi Eugénia 102 évesen nyilatkozik, színésznői pályájáról sok érdekességgel, színházi történetekkel. (2018 őszén halt meg) Színháztörténetünk egy darabja elevenedik meg szép mondatai nyomán.

Schmied János a munkát tartja élete értelmének, 15 éves korára egyedül marad, de saját erejéből boldogul. Munkásból mérnök lesz, szavai nyomán megelevenedik a régi Pest.

Valóságos történelemkönyv ez a kötet, a megszólaltatottak érdekes motívumokat, eseményeket említenek, históriai nevek hangzanak el, történések – ahogy ők látták…

 

Érdemes kézbe venni, elolvasni Cserhalmi Imre könyvét!


Róbert Péter