Független zsidó tudományos folyóirat

KÖNYVEK


Székely Gábor: Fénylő fekete kő

Székely Gábor nagyon sokoldalú személyiség. Részt vesz a honismereti mozgalomban, sokat foglalkozott főleg lakóhelye Kunszentmiklós történetével, de más műveket is alkotott.
Legújabb könyve, a Fénylő fekete kő című művének feldolgozása, Fehér orgonák címmel egy magyar család különleges története.

A fülöpszállási Gudmon família megbecsült gazdálkodók voltak, reformátusok, mint a település nagy része. Ezért nagy meghökkenést okozott, amikor a család egyik tagja, Gábor a frontszolgálat és pesti pincérkedés után hirtelen a zsidó hitre tért. Ennek egyik oka az volt, hogy zsidók között élt, dolgozott és egyre inkább becsülte, megkedvelte őket, de a döntő lökést az adta, hogy 1923-ban álmában Mózes megjelent előtte és meggyőzte, hogy térjen át a zsidó vallásra.

Erről a család, a helyi református pap, több rabbi és a fülöpszállási zsidók sem tudták lebeszélni. Jeshivába ment tanulni és zsidó gyerekek oktatója lett.

Annál inkább megdöbbent környezete, mert családjának néhány tagja ezekben az években a Héjjas különítmény és később az Ébredők mozgalmának tagjaként bizony nem volt barátságos a zsidósággal szemben.

De a történet valóban így volt, ahogy a korabeli újságok, köztük az Egyenlőség idézett cikkei – az egyiket Kellér Andor írta - is bizonyítják! Szép mondatok, magvas megfigyelések nemesítik a humánus mondanivalót, emberi sorsok, helyzetek mesteri leírása teszi érdekessé a cselekményt.
Gábor 1928-ban zsidó leányt vett feleségül és olyan szépen éltek, hogy a fülöpszállási rokonság is nagyon megszerette őket. 8 szép és kedves kislányuk született.

1944-ben eljött a szörnyűségek ideje. Gábort, mint született reformátust akarata ellenére lehúzták a listáról, de családját a gettóba szállították.

Megvesztegetett csendőrök hatalmas összeget kértek esetleges elengedésükért, a pénzt elvették, de az anyát és lányait elvitték Auschwitz-ba.

Gábor megőrült, csak a halált várta, amit a novemberben megérkező oroszok hoztak el neki, egy antiszemita orosz katona agyonverte a családfőt. Két kislány maradt életben, ők Izraelben, illetve Amerikában élnek, onnan küldtek leveleket Fülöpszállásra.

Bizony szomorú családtörténet ez, de ahogy a könyv borítóján olvashatjuk: "…százezer számra van ilyen család a Kárpát hegyek között".

Háttérben az író felvillantja az alföldi település XX. századi történetét, különös tekintettel a világháború utáni eseményekre, a keresztény-zsidó együttélésre.

Békés életképek sora, a Szól a kakas már és a Mennyből az angyal, hatágú és nyolcágú csillag váltogatja egymást egész a vészkorszak tragédiájáig.

A könyv dokumentumszerűen hiteles, - viszont néha az adatok pontatlanok pl. a sárga csillagot 1944 áprilisától és nem májustól kellett hordani, az ostrom alatt nemigen készültek elegáns esküvői képek, - de a folyamatok jól megrajzoltak.

 

Székely Gábor szép stílusa élménnyé teszi ezt a könyvet,
 ajánljuk elolvasását!


Róbert Péter