Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten (1940-1944)

Nehezen meghatározható műfajú könyv jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában. Kicsit életrajz, kicsit társadalomtörténet de némi útirajz és kulturális esszé is van benne.

Egy angol-amerikai származású, olasz állampolgárságú fiatalember nem akar Mussolini katonája lenni, és 1940 és 1944 között az akkor még békés Budapesten vészelte át a háborús éveket.

A rendkívül művelt, sok nyelven beszélő, tehetségesen zenélő, elmélyült régészeti és asztrológiai tudással rendelkező Ralph Brewster szívesen látott vendég volt a magyar arisztokraták, jómódú polgárok, művészek, katonatisztek, tisztviselők, egyházi személyiségek pesti, budai és vidéki házaiban, lakásaiban, kastélyaiban.

Köztük van pl. Almásy László a híres Afrika-utazó - neki csak Teddy - Rácz Aladár, a cimbalomművész, Ferencsik János karmester és még sokan mások.

Nevük gyakran szerepel a békeidők társasági rovataiban, de a címben szereplő háborús években már nagyrészüket zsidó származása a háttérbe szorítja.

Brewster bujkálásának regényes krónikája páratlanul értékes kordokumentum, közelkép és körkép az ország és a város hétköznapi életéről, a kor magyar társadalmáról és a vészterhes történelmi időszakot éppen megélő emberek gondolkodásának sokféleségéről.

Szívesen változtatja lakhelyét, maga is "vándor alkatnak" aposztrofálja személyiségét. Ez néha nem teljesen önkéntes, van egy hónap, amikor minden nap más hol alszik – néha ismerőseinél (elég sok van), de van, hogy a Gellérthegy bokrai alatt.

A német megszállás őt is menekülésre kényszeríti és keresztülvág Ausztrián olasz szülőhelyére – nem hazájába, mert az a nagyvilág – igyekezve.

Majdnem megölik, kifosztják, kalandjainak leírása élvezetes és tanulságos olvasmány a ma olvasójának.

Ralph Brewster (1904-1951) memoárjának kéziratát a barátai publikálták Londonban Wrang Passport címmel, nem sokkal a fiatalon elhunyt szerző halála után. Ők írták a könyv elején olvasható életrajzát és a bámulatos megmenekülését megörökítő epilógust is.

A magyar szereplőket bemutató jegyzeteket a magyar kiadás kezdeményezője, Édes Katalin történész írta.

 

Krónika ez a könyv: nehéz időkről, de könnyed stílusban.
Érdemes elolvasni!

Róbert Péter