Független zsidó tudományos folyóirat

NYITÓLAP

Mit mond a Halacha

ZSIDÓ SZAVAK

TÖRTÉNETEK

KÖNYVEK

TANULMÁNYOK

EGYÉB

Hrotkó Larissza

Frankel Leó út 49

Kutatásunk profilja a mikrotörténetírás. A történet hősei a "kisemberek". A történés helyszíne egy kicsi, de igazolhatóan valódi világ. Ennek alapján a munkánk antropológiai történetírásnak is nevezhető. A kutatás eredete egy helyi kezdeményezéshez kapcsolódik. A zsinagógai közösség arra bízott meg, hogy állítsam össze a lakók névsorát, akiket 1944-ben a zsidók összeköltöztetési rendeletek értelmében kiűztek a mai II. kerületi Frankel Leó út 49. számú házából. Mivel a neveket sikerült kihozni a feledésből, a munka ezen része sikeresnek mondható.

részletesen...

Mose Golan:

Ávigdor Hámméiri kettős identitása

Az alábbiakban a jelentős irodalmár, Ávigdor Hámméiri (Feuerstein Kova-Albert, Ódávidháza, 1890, szeptember 5. [más forrás szerint 16.] – Tel-Aviv, 1970. június 3.) kettős, magyar-zsidó szellemi és kulturális identitását ismertetjük.  Hámméirit az irodalmi közvélemény olyan írónak tekinti, aki Magyarországról származik, mély zsidó gyökerekkel rendelkezik és érett korszakában élete Palesztinában-Izraelben tevékenykedik. Az I. világháború után kibontakozó magyarországi antiszemitizmus nem okozott kulturális meghasonlást szellemi identitásában.....

részletesen...

Ekkerné Rujsz Katalin

GÁBOR DÉNES
(Budapest, 1900. jún. 5. – London, 1979. febr. 9.)

Gábor Dénes, a mérnök, a tudós, a szociális gondolkodó életműve nagyszerűen példázza a kiemelkedő szakember és a felismerései, tudása alapján felelősséget vállaló közéleti ember teljességre törő életét. A valóság gyakorlati problémái vezették az egyre mélyebb felfedezések felé, és az új ismereteket a gyakorlatban akarta és tudta hasznosítani.

Nevét számos oktatási intézmény ma is őrzi, egykori lakóháza falán emléktábla díszeleg, és halálának huszonötödik évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki. A Gábor Dénes-díj tudományos munkásságának állít emléket......

részletesen...

Hernádi Miklós

Identitás és nyelvhasználat
Széljegyzet nemzeti kánonokhoz

Gyümölcsöző szokott lenni a fogalmak sokadszori definíciója, mert mondanivaló híján is hosszú fejtegetésekre ad alkalmat.

Én itt az identitást etimologikusan értelmezem; azt értem rajta, hogy valaki az (id), ami vagy aki, mégpedig társadalomlélektani értelemben, vagyis másokhoz viszonyítva.

(A legősibb identitás természetesen az Úré, aki emlékezetes tautológiával határozta meg magát: "Az vagyok, aki vagyok".

Megtehette, mert nem volt kihez mérnie magát.)

részletesen...

Egyed Ilona

Kísérlet – választott identitás és zenei idióma kérdése a magyarországi zsidó származású zeneszerzők körében

Zsidó zenéről, zsidó zeneszerzőkről szólva alapvetésként fogadom el Szabolcsi Bence meghatározását a zsidó zenéről, amely irányt szab annak az egyelőre szűkre szabott kezdeménynek is, amelyben a zsidó zeneiség bizonyos jelenségeit igyekszem – teljességre nem törekedve – vizsgálat tárgyává tenni a 19. század közepétől a II. világháborúig tartó mintegy 100 évben.

Nem firtatom azokat a faji zenére vonatkozó kérdéseket, amelyeket pedig rendre fölvetnek a tárgyalt időszak zsidó zeneszerzőkről írt nem muzikológiai publikációiban, elsősorban Goldmark művei kapcsán.....

részletesen...

Stephen I. Ternyik

Oppenheimer's Circumspection

Oppenheimer's transformation law and its workable formulization is viewed as the key application tool of cooperative economics.

However, participatory or emancipatory economics can only be derived from the time-tested calculation models of private property economics, because social systems evolution (and its selection procedures/patterns) cannot be outsmarted via small-scale communal settlements as the case of the Israeli Kibbutz movement and economy have shown.

The macro social dynamics and deep crisis of the global capitalist market economy seems now to allow for new Israeli models of eco-logical democracy where cooperative communities re-emerge as an alternative lifestyle to mass consumerist monetary debtism, re-inventing the classical parameters of ancient Israelite ecology as recorded in the Hebrew Bible, that is classical wisdom in modern application.

részletesen...

Oláh János * Tuna Rita

Ácát sálom
Bacher Simon alkalmi költeménye
a "Magyar és Erdélyhoni Izraeliták Egyetemes Gyűléséhez"

(Kitekintéssel Bacher Simon életére)

150 évvel ezelőtt zajlott a "Magyar és Erdélyhoni Izraeliták Egyetemes Gyűlése" (kongresszus), amelyhez írt Bacher Simon, aki Bacher Vilmosnak az Országos Rabbiképző Intézet második rektorának apja volt, egy verset héber és német nyelven.

Az alkalmi költemény, a programvers címe: Ácát sálom (Béke/Teljesség tanácsa). Írója: Bacher Simon, aki 1823-ban született a felvidéki, Liptó vármegyei Szent-Miklóson, a későbbi Liptószentmiklóson. A Bacher családnak Bacharach/Bacherach városa a névadója.....

részletesen...

Györffy László Mózes

Zsolt Béla és a népies írók háború utáni recipiálásának kommunista értelmezése

Zsolt Béla radikális szókimondása a népi írók munkásságával, pályájával és a fasizmus ideje alatti szerepvállalásával kapcsolatban nem illett bele abba a hatalmi koncepcióba, amit a kommunista ideológusok vizionáltak 1945 után.
A kommunisták igényt tartottak a népi mozgalom szövetségére, amennyiben ez a kommunista párt céljainak támogatását jelentette.
A kommunisták és a népiek rövid "nászából" megszületett egy rendszer, amelynek így jelentős szellemi ellenfele nem maradt Magyarországon. Zsolt Béla az egész akkori kelet-európai, szovjetizált korszellemmel szemben nem sokat tudott tenni.
 Az ő elnémulásával sok százezer ártatlan zsidó mártír sikolyát némították el hosszú évtizedekre.

részletesen...

Borsányi-Schmidt Ferenc z'cl

DEBRECENBŐL AZ ÚJHÉBER KÖLTÉSZET PARNASSZUSÁRA
C'vi Jáir - életút és életmű

Scheiber Sándor professzor 1980-ban a Nagyvilág című folyóirat lapjain (10.sz. 1561-1563. l.) hívta fel a figyelmet a modern héber költészet egyik legnagyobb alakjára, C'vi Jáirra, a Magyarországon született, és az Egyesült Államokban alkotó költőre.

A héber irodalom magyarországi ismerői és barátai valójában már harmincnyolc évvel korábban felfigyeltek rá, - igaz, hogy akkoriban, 1942-ben, amikor első verseskötete Debrecenben megjelent, még Ben S'lomo névvel jegyezte költeményeit.

részletesen...

Tóth Eszter

MOSHE VOHL
Mád első rabbijának életútja

Moshe ben Eliezer Lipman volt Mád első rabbija.

Apja Eliezer Lipman. Moshe sírkövén ez olvasható (1799): Moshe ben Eliezer; valamint látjuk apja nevét a mádi Pinkasz Chevra Ka­disha Ner La-maor… címoldalán.

Moshe 1710 körül születhetett, Oświęcimben (Auschwitzban), Mádra érkezett 1734-ben. (Érkezéséről lásd később a mádi 1770-es összeírást.) Az első összeírás, ahol megtaláltuk Moshe ben Eliezert, 1755-56-ból való, korábbi összeírásokban nem találtuk. Az apa nevének itt megadott alakja: Litmanovics három információt hordoz.

részletesen...

Beer Iván z'cl

Magyarország a török hódoltság, és a Rákóczi szabadságharc után
Az ország benépesülése különös tekintettel a magyar zsidó múltra

A török kiűzése után szinte közvetlenül kirobbant a II. Rákóczi Ferenc vezette függetlenségi vagy szabadságharc.

Maga a török uralom, a folyamatos háborúk, végül a török kiűzése gyakorlatilag elnéptelenítették Magyarországot. Belső területei igazán hagyományos magyar lakta a Magyarkoronához tartozó területek, melyek lakossága kevesebbet szenvedett mint az ország többi lakossága. Ezért nem is menekültek el, ez a táj nem néptelenedett el annyira, északon Habsburg királyi Magyarország, keleten Erdély.

A török kiűzését követte II. Rákóczi Ferenc szabadságharca – mint már említettem – mely tovább csökkentette az ország letelepült népességét. Korábban is menekülésre kényszeríttette, pusztítást szenvedtek el a bujdosóktól, a fizetetlen katonáktól, szegény legényektől, de maga a szabadságharc folyamatosan zaklatta az ország népét.

részletesen...

Szilágyi Erzsébet

Révész Béla könyve Max Nordauról

Aki e zsidótárgyú, zsidólelkű könyvet írta, azelőtt más témákkal foglakozott. Írtam az éneket a szegény ember reménységeiről, heves történeteket a munkás jövendőjéről, róttam gondolatsorozatokat az élet és halál pólusairól, lelki-portrékat író, művésztársakról, formáztam az írást, hogy csendüljön az örömtől, bőszüljön a haragosságtól, regéltem a szolidaritás regényét a sikerekről, bénákról, gyöngékről és az évek zenitjén megállva, bölcs hahotával már mosolyogni tudtam a zűr és zavar fölött, ahogyan a magasból a földi botorkálást megpillantottam. Éretten, szomjuhozva öleltem magamhoz az életet, hogy jutalmas fűszereit átvegyem, ízleljem, mígnem a rianás végighasított lelkemen, hogy témáimtól elforduljak és megírjam, legtudatosabban ezt a zsidó könyvet. Így kezdi Révész Béla Max Nordauról szóló könyvét, azt a művet, amely életének utolsó nagy alkotása.

részletesen...

Komáromi Sándor


Bukovina
Zsidó irodalom és műveltség, német-zsidó irodalom bukovinai forrásokból a 19. század végétől napjainkig

Bukovina néven vált ismertté (szláv eredetű, "bükkös" értelmű megjelöléssel) egykor a Kárpátok északkeleti oldalán elhelyezkedő, csekély kiterjedésű, székhelyével: Csernoviccal 1918-ig fennállt Habsburg-ausztriai koronatartomány, s viselte a nevet – későbbi felosztásáig – a területet immár román határok között magába foglaló észak-moldvai régió.
Kultúrája az összefüggő német nyelvterület legkülső keleti nyúlványaként rendkívüli, egyszeri irodalmi-szellemi erőpotenciált halmozott fel mintegy a 19-20. század fordulójáig, s ezt német nyelvű, dominánsan zsidó alkotó értelmisége hiánytalanul magával viszi a háború utáni Romániába, s táplálkozik még belőle az 1940-44 között bekövetkező, genocídiummal sújtó háborús felbomlás során, s tulajdonképp létalapjának átfogó pusztulásával szembenézve váltja be teljesebb ígéretét.

részletesen...

Róbert Péter


Protestáns-zsidó kapcsolatok Magyarországon

Félezer év alatt a zsidóságból sarjadt kereszténység és a belőle kifejlődött protestantizmus állandó érintkezésben volt egymással. Ennek a kapcsolatnak egyaránt voltak pozitív és negatív mozzanatai, következményei. Kezdjük az elején, térjünk vissza a kezdetekhez! Van egy zsidó legenda: 1483. november 10-én a szentföldi Cfat város zsinagógájában a rabbi az esti ima után mozdulatlanul, behunyt szemmel állt, szemlátomást lelke messze járt. Hívei aggódó kérdésére megrezzent és így szólt:"Nagy nap van ma. Messze nyugaton megszületett valaki a világ és a mi javunkra: hajnalodik számunkra." Ez volt Luther Márton születésnapja.

Tanulmányomban igyekeztem dióhéjban áttekinti a félezredéves kapcsolatot, amely a zsidóság és a megújult kereszténység között mindig fennállott. Szerény dolgozatom hiányait a rendelkezésre álló terjedelem szűkössége nem menti, de talán magyarázza. Szeretném vele a kölcsönös megértést szolgálni és előmozdítani!

részletesen...